MiMiMi?????

Ennél jobb címet nem is adhatnék... nem értem magamat, nem értem a világot. Azt hittem könnyű lesz, de nem tudtam  mire vállalkozom/vállalkozunk. Bár apának, kicsit több realitásalapja volt hozzám képest. Mondta is, hogy biztos jöjjön a második? Én meg persze, mért ne, mi nehézség van ebben?

No hát nehézség az van. Rájöttem rettentő türelmetlen tudok lenni. Tegnap voltunk fotózáson, olyan igazi családi fotózás. Ahogy az kell Janka végig sírta... Samu, meg épp ellenkezőleg vielkedett, mint amire számítottam. Ő meg élvezte, tette Magát, és nagyon jó képek készültek Róla. Jankáról nem. Őt mindenki vigasztalta. Nálam nehezen nyugodott meg. Mért? Mert én magam is ideges voltam. Mért? Mert zavart, hogy sír.:( És, meg akartam oldani, minél előbb a helyzetet.
A feszültségem, az idegességem nőtt, és nőtt, így biztos fantasztikus képek készülhettek rólam... No, a lényeg, hogy Samu gyönyörűen kifejezi már az érzelmeit/érzéseit. Velem nem akart fotózkodni. Apával, Jankával akármennyit de anya nem kell...
Érthető, értem is mért mondja ezeket. Mert nagyon szigorú tudok Vele lenni. (Amin régóta változtatni szeretnék is, de rettentő nehezen megy. Vannak napok, amikor jobb, de vannak, amikor rosszabb mint valaha.)
És, nem is csak a szigorról van itt szó, hanem szegénykém, sokszor azt érezheti anya nem szereti, mert Rászólok, vagy Jankával vagyok, vagy kemény vagyok Vele. De dededede....

Nem sikerült még az Ő szintjére emelkednem. Nem tudok 2 éves fejjel (dackorszak kellős közepén lévő aggyal gondolkodni.) Pedig már egy ideje megtanulhattam volna, de nem megy.

Hibáztatom magam. És, helyesen is teszem. Mert nem akarok elveszteni Őt, mikor még meg se szereztem. Nem akarom, hogy szomorú/besavanyodott gyerekkora legyen anya miatt. Szeretni szeretném. Feltölteni a kis szeretet tankját, mindenféle finomsággal, és olyanná válni, mint Ő, és megérteni a fájdalmait, dacolásait....

Sokszor átok szomorúságot a pofiján, nem értem nézést, és tudom, ezeket így is gondolja.

Az meg leírhatatlan érzés mikor ezek ellenére hozzám bújik, dögönyözhetővé válik, és gügyögve mondja : ANYÁCSKA. Ennél nem sok csodálatosabb érzés van a világon!!!!